*Harry szemszöge*
Harry Styles vagyok. 17 éves vagyok, egy kisvárosban élek Angliában. Nincsenek barátaim, mert elítélnek mivel meleg vagyok. 14 évesen jöttem rá, hogy a fiúkhoz vonzódom, de ez mindig egyoldalú volt. A legelső fiú aki tetszett egy évvel idősebb volt nálam és úgy hívták, hogy David, magas és kigyúrt volt, barna haja és zöld szeme volt. Nem mondtam el neki, hogy mit érzek, mert féltem, hogy ez egy egyoldalú szerelem lenne. Ma jött egy új srác a sulinkba azt hiszem Louisnak hívják. Még nem láttam, bár amennyi ember van a folyósokon még néha a termet se találom. Éppen sétáltam a biosz terem felé amikor egy srác megszólitott.
-Szia. Bocsi, de új vagyok és nem tudom hol van a matek terem, meg tudnád mutatni?-látszott rajta, hogy kicsit zavarban van
-Szia...ööö...persze, gyere utánam-elindultunk a terem felé-Gondolom te vagy az új srác!?-nagyon szép kékes-zöld szeme van és ilyen kócos barna haja
-Jaj tényleg, de illetlen vagyok. Louis vagyok-mosolygott rám
-Én Harry vagyok-viszonoztam mosolyát-Itt is vagyunk
-Köszi, megkérhetlek arra, hogy valamikor körbevezetsz engem?
-Nincs mit. Igen, ma órák után jó lesz?
-Persze, még egyszer köszi, majd órák után itt találkozunk, szia-bement a terembe
-Oké, szia-elindultam a terem felé és közben azon gondolkoztam, hogy akár még barátok is lehetünk
Bementem órára ami elég unalmas volt, egész órán csak Louis mosolyára gondoltam ami egyszerűen elvarázsol. Annyira elmerengtem, hogy csak azt vettem észre, hogy kicsöngettek. Már csak egy órám volt aztán megyek körbevezetni Louist.

*Louis szemszöge*
Eleinte nagyon féltem, hogy új iskolába kellett jönnöm, de nagyon tetszik. Harry nagyon kedves srác, de sok mindent mondtak róla, majd rákérdezek. Már csak egy óra és megtudom vele beszélni. Hamar eltelt az az egy óra és mentem a megbeszélt helyre. Harry még nem volt ott, várok rá őt percet.
-Szia bocsi, hogy késtem-mondta nagy mosollyal
-Szia semmi gond
-Akkor mehetünk?
-Persze
Minden termet és fontosabb helyet megmutatott.
-Harry-szakítottam félbe a "túrát"-Kérdezhetek valamit?
-Igen
-Azt mondták, hogy öhm meleg vagy. Ez igaz?-nagyon meglepett arcot vágott
-Hát figyelj Louis nem akartam, hogy ezt tud, mert szerettem volna végre egy barátot, igen igaz meleg vagyok. És megértem, ha többé látni se akarsz-szomorodott el
-Harry attól, hogy más vagy lehetünk barátok-megöleltem-Ez miatt ne legyél szomorú akármi lesz itt leszek neked
-Köszönöm-kicsit megkönnyebűltnek láttam az arcát
Csendben elindultunk a kijárat felé, majd elköszöntünk és mind a ketten haza indultunk
-Harry várj!-kiabáltam neki
-Mi a gond?
-Semmi csak jó éjt!-mosolyogtam rá
-Neked is!-mosolygot vissza
Egyedül maradtam a gondolataimmal. Nem gondoltam volna hogy Harry is olyan min én. De azt nem tehetem, hogy elmondom neki, mert mi van ha nem tudom azt adni neki amit szeretne. Vettem egy kávét és leültem a parkba, hogy megigyam és közben tovább gondolkoztam.

*Harry szemszöge*
Louis nagyon megértő velem. Mintha olyan lenne mint én, mármint meleg. Nem az nem lehet, minden csaj odavan érte. Ő olyan mintha a hösőm lenne. Igazából nagyon tetszik, de ezt még magamnak se merem bevallani, mert félek a csalódástól attól, hogy visszautasít. De nekem még sose volt igazi barátom, bár egyszer már megcsókoltam egy srácot aki azt mondta, hogy szeret és én hittem neki. Aztán megláttam egy lánnyal az osztályomból, aki miatt mindenki tudja, hogy meleg vagyok. Louissal nem akarom elrontani ezért jobb lesz, ha átmegyek egy másik suliba. Másnap egész nap kerültem Louist, szerintem észrevett, mert sokan mondták, hogy keresett engem.
-Harry-hallottam Louis hangját a folyosó végéről
"Oh ne már"gondoltam magamban
-Harry várj meg!-futott utánam, én ugy tettem mintha meg se hallanám és épp sietős lenne a dolgom, de a karomnál fogva visszahúzott-Mond meg miért kerülsz engem?
-Nem szeretek búcsúzkodni-próbáltam nem mutatni, hogy fáj, hogy itt kell hagynom
-De miért kéne búcsúzkodnod?-értetlenül nézett rám
-Mert elmegyek másik suliba
-De miért? Történt valami?
-Felejteni akarok. Remélem te boldog leszel-ott hagytam és hazáig futottam és csak sírtam

7 hónap telt el azóta, hogy ott hagytam az iskolát és vele együtt Louist. Nagyon sokat keresett engem hívott, sms-t írt, volt, hogy átjött, de olyankor nem nyitottam ajtót vagy anya vagy Gemma nyitotta ki és azt mondták nem vagyok itthon. Nagyon hiányzik, de idővel jobb lesz. Utoljára 1 hete keresett.

*Louis szemszöge*
Amióta Harry elment a suliból minden héten elmegyek hozzá, de sosincs otthon. Nagyon hiányzik, de tovább kell lépnem. Minden este Harry utolsó mondata járt a fejemben "Remélem te boldog leszel". Az a baj, hogy nélküle nem tudok boldog lenni.Mivel sok időm volt ezért fejlesztettem a hangom és úgy gondoltam indulok az X- faktorba. Harry miatt fogok küzdeni, hogy bejussak a showba.
Eljött a válogatás napja, a szüleimmel és a testvéreimmel mentem. Továbbjutottam és nagyon örültem mindet el akartam mondani Harrynek, de rájöttem, hogy már nincs velem.
Teltek a hetek amíg el nem jött az a bizonyos nap amikor a bootcampre került a sor. Sokan voltunk, de csapatokra osztottak minket. Amikor a mi csoportunk következett megláttam a tömegben őt, ugyan az a göndör barna haj, a mosoly és a gyönyörű zöld szemei, Harry igen az a Harry aki 8 hónapja otthagyott engem, az a Harry aki mindig mosolygott még akkor is ha valami baj volt.
-5 perc szünet-mondta a táncoktató
Odaszeretnék menni hozzá, de nem tudom mit gondolna, hogy itt vagyok. Nem baj próba, szerencse. Elindultam felé majd amikor odaértem pont háttal állt nekem és én csak a füléhez hajoltam.
-Hiányoztál fürtöske-suttogtam neki
Megfordult és csak annyit láttam, hogy teljesen könnybe lábad a szeme amikor meglátott.
-Louis te mit csinálsz itt?-szipogott
-Tudod benne vagyok az X-faktorban még jó hogy itt vagyok-nevettem-És most mire ez a nagy sírás!?
-Csak jó látni téged
-Ki nem nyitott ajtót, meg nem vette fel a telefont!?
-Jó igazad van-törölt le egy könnycseppet az arcáról
-Gyere ide-megöleltem és megvigasztaltam-Na de mi volt ez a "lelépek a suliból és meg se mondom miért" dolog,
-Csak nem akartam tönkretenni a barátságunkat.
-Már miért tennéd tönkre a barátságunkat?-kérdeztem meglepetten
-Mert szeretlek
-De én nem tudom neked megadni azt amit szeretnél. Sajnálom

*Harry szemszöge*
Gondoltam, hogy Louis visszautasít, de egy próbát megért. Mindjárt vége van a bootcampnek és ha jól tudom holnap mondják meg kik jutnak tovább. Az egész napom unalmasan telt, este elmentem fürdeni aztán aludni. Alig tudtam aludni, mert egész végig Louisra gondoltam. Nem tudom, hogy érthette amit mondott. Még gondolkoztam rajta 10 percet aztán sikerült elaludnom. Reggel valamikor 10-kor keltem fel. Ma a fél napunk szabad, mert kb 3-ra vissza kell érni. Reggeliztem és utána felhívtam Gemmát, hogy megkérdezem, hogy hogy vannak és mi van velük. A nap további részét Louissal töltöttem és beültünk meginni egy kávét.
-És, hogy vagy?-kérdezte
-Megvagyok, és te?
-Én is.
Nagyon sokat nem beszélgettünk csak csöndben ittuk a kávénkat és aztán elindultunk vissza. Elkezdték behívni az embereket és elég hamar sorra kerültem.
-Sziasztok-mondta Simon-Közületek 5 ember jut tovább, aki hallja a nevét továbbjutott.-elmondta a neveket, de az enyém nem volt közte.
Köpni-nyelni nem tudtam amikor nem jutottam tovább. Remélem Louisnak sikerült bejutnia. 5 perc múlva láttam, hogy Louis sírva jön le a színpadról és már akkor tudtam, hogy nem jutott tovább. Egy szót se szóltam csak megöleltem és úgy álltunk 15 percig amig egy mikrofonos csávó oda nem jött.
-Akiknek mondom a nevét jöjjenek velem. Niall Horan, Louis Tomlinson, Zayn Malik, Harry Styles és Liam Payne. Gyertek utánam.
Felvittek minket a színpadra ahol ott volt a zsűri.
-Ti mind nagyon jó énekesek vagytok ezért azt szeretnénk, hogy ha ti így csapatban folytatnátok a versenyt-mondta Simon
Egyből Louis nyakába ugrottam és együtt őröltünk.
-Louis nagyon jó hogy egy csapatban vagyunk és szeretlek-mondtam neki
-Én is őrülök
Bepakoltunk a házba és koccintottunk arra, hogy még mindig versenyben vagyunk.
-Mi lenne ha a nevünk One Direction lenne?-vetettem fel az ötletet
-Oké-mondták egyszerre.

*Louis szemszöge*
Egyszerűen nem tudok mit kezdeni azzal amikor Harry azt mondja, hogy szeret, mert én nem szeretném megbántani, ha azt mondom, hogy nem akarok vele lenni. Valami nagyon nincs rendben vele mostanában nagyon magának való lett és be volt kötve a keze.
-Harry beszélhetnék veled?
-Igen
-Gyere menjünk a szobámba-bementünk és becsuktam az ajtót-Mi van a kezeddel? Őszintén mond meg!
-Semmi csak ráestem-láttam rajta, hogy hazudott
-Na ezt én nem veszem be
-Na jó-sóhajtott egyet-végig vágtam
-Hogy mi?
-Jól halottad
-De miért?
-Mert nem bírom, hogy te úgy teszel mintha semmi se történt volna, azért mondom, hogy szeretlek, mert komolyan gondolom.
-De ezért ne tegyél ilyet. Gondold át mit teszel.
-Már belefáradtam abba, hogy azt tettesem, hogy jól vagyok
Kiment a szobából és bement a szobájába és bezárta. Éreztem, hogy rezeg a zsebem. Harry írt sms-t "Soha ne felejts el. Szeretlek Louis. xX Harry"

*Harry szemszöge*
Bementem a szobámba és bezártam. Írtam egy sms-t Louisnak majd megfogtam a pengémet és egy mély határozott vágást ejtettem a a csuklómnál. Többre nem emlékszem, csak arra, hogy napokkal később a kórházban ébredtem és Louis volt mellettem.
-Harry jól vagy?
-Voltam már jobban is
-Lenne valami kérésed?
-Igen-éreztem, hogy rosszul vagyok és nincs sok időm
-Mi az? Akármi legyen megteszem
-Csókolj meg és mond, hogy "szeretlek".
Odahajolt a fülemhez.
-Szeretlek fürtöske.-miután ezeket a szavakat kimondta lágyan megcsókolt-És Harry még valami. Én is meleg vagyok
Lefojt egy könnycsepp az arcomon és lehunytam a szemem és soha többé nem nyitottam ki. Minden egyes perc ajándék volt amit Louissal tölthetem. Nem tudom mi lesz velem a szüleim és Gemma nélkül.

*Louis szemszöge*
Csak sírtam Harry mellett amikor meghalt. Egyedül én voltam ott vele és nekem kell a srácoknak elmondanom. Megpróbálok visszamenni. Nagy nehezen eljutottam.
-Sziasztok. Megjöttem-léptem be az ajtón
-Szia. Na mi történt?-kérdezte Liam
-Harry meghalt-elkezdtem megint sírni és a hír hallatán a többiek is. A további hetek gyászosan teltek, a One Direction feloszlott, nem bírtuk volna nélküled folytatni. Ma lesz a temetésed. Mindannyian ott álltunk az esőben és sírtunk Én vittem a sírodra egy szál vörös rózsát. Nagyon hiányzol és amit senki előtt nem mondtam igen is szeretlek teljes szívemből.

2 hete, hogy itt hagytál minket a halálod egy nagy kés szúrás volt számomra, de te remélem egy csodálatos helyen vagy a mennyben ahol az angyalokkal énekelhetsz. Harry neked a hangod az angyalok hangjánál 1000x jobb ezt ne feled. És akármi tőrténjen soha nem felejtelek el.